marsbéli krónikák
De hallga' csak! Mi a lófasz töri meg a csendet?
|
2012. február 6., hétfő
Először azt hittem, talán rosszul hallok, ahogy halk, rövidke macskanyávogás ütötte meg a fülem, miközben jól megérdemelt pihenőmet töltöttem a net előtt, merthogy a kölök éppen délutáni szunyókáját végezte. Szigorúan az asztalon heverő Dívamacskára néztem, aki állta a tekintetemet, jelezve, hogy nem ő volt. Pár perc múlva újabb nyávogás, határozottan a bébiőr felől. És akkor rájöttem, hogy amíg lefektettem a kölköt, ez a büdös Öcsi belógott a szobába, és most ott vernyog, hogy engedjem ki. Az alvó kölök mellett! Napjaim csúcspontja az az egy órácska, amíg méltóztatik aludni! És most Öcsi felkelti! És nem alszik vissza! Pánikszerűen rohantam a kölök szobájához, néma csendben nyomtam le a kilincset, és a lehető leghalkabb, de indulattól átfűtött pisszegéssel próbáltam kicsalni azt a rohadt dögöt, akinek persze már egyáltalán nem volt fontos a távozás, majd észrevétlen megpróbáltam becsukni az ajtót, de az a szar zár csak kurva nagy kattanással hajlandó záródni. Öcsinek kilátásba helyeztem egy élve megnyúzást, ha most ébred fel a kölök, de megúszta. Hogy lehet az, hogy mások gyerekei két-három órákat alszanak napközben, az enyém meg van, hogy csak harminc percet?
Valami gondolat megosztásra?A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz. Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel. |
az enyémek se aludtak sokkal többet. másfél éves koruk után pedig már nulla percet aludtak napközben, aztán az óvodában rászoktatták őket a du. alvásra, aminek az a következménye, h. sokszor sírva könyörgök nekik este 11kor, h. most már aludnék, mert másnap meló.. (mindig van lejjebb. :)